A Chesterfield-lepra

Egy kis hiba, vagy rosszindulatú pletyka is elég ahhoz, hogy egy nagy cég hírneve percek alatt összeomoljon. Így járt a Chesterfield cigarettamárka is 1934-ben.

Arról röppent fel a hír, hogy a gyártó leprásokat alkalmaz a virginiai gyárában a cigaretták előállításához. Még az sem segített, hogy a helyi polgármester elrendelt vizsgálata után megállapították, hogy leprának nyoma sincs a gyárban. A Chesterfield következő 10 évben csak azt szajkózta, hogy a világ legtisztább, legkorszerűbb technológiájával dolgoznak.

Sosem jöttek rá, hogy ki indította el a pletykát, pedig 25 ezer dolláros jutalmat is ígért érte a cég. A konkurencia csak csendben figyelte a háttérből az eseményeket.

Ráadásul nem a Chesterfield volt az egyetlen dohánygyártó, amit leprával hoztak kapcsolatba: a Spud nevű márka állítólag ugyanilyen hír miatt csődölt be. Őket végül felvásárolta a Philip Morris.

Hamis fotók az I. Világháborúból

Sok légifotó került elő az I. Világháború után, melyek nagy részét egy Wesley David Archer exkatona nevéhez kötik. Még könyvet is adott ki a gyűjteményéről, de persze név nélkül, mivel rengeteg szabályt megszegett a hadseregben azzal, hogy ilyen képeket publikált.

Több felvételen az volt látható például, hogy katonák a halálukba zuhannak a meglőtt gépekről.

A háború után az eredeti képek egy Gladys Maud Cockburn-Lange nevű nőhöz kerültek, aki továbbadta őket 20 ezer dollárért.

Miután szakértők kezébe jutottak a képek, gyorsan megállapították róluk, hogy hamisak.

Míg Archer valóban szolgált az amerikai seregben 1920-ig, brit kiküldetéséről való hazatérése után filmesnek és modellezőnek állt.

Minden képet saját kezűleg hamisított meg. Slusszpoénként kiderült, hogy Cockburn-Lange a felesége volt, akivel ügyesen meggazdagodtak Archer trükkjeiből.