A rendszerváltás előtt gyakorlatilag a Pannónia Filmstúdió volt a magyar animációsfilm-gyártás egyetlen szellemi műhelye, innen került ki minden jelentősebb produkció. A vállalat 1956-ban vált önállóvá, de a magyar filmgyárban már 1951-től működött animációs osztály, hazánk első színes rajzfilmjét, a Kiskakas gyémánt félkrajcárjá-t már itt készítette el Macskássy Gyula.
A Pannónia egy idő után a tévére is elkezdett dolgozni, a hőskorszakban készített évi 18-19 órányi anyagból végül körülbelül 17 a képernyőre is került. A kimondottan tévére gyártott sorozatok közül egy kesztyűbábos széria,az 1962-es Mi újság a Futrinka utcában? volt az első,ezzel indult Bálint Ágnes és a Magyar Televízió több évtizedes kapcsolata is.
„Főnöki parancsra indítanunk kellett a Nagyapó című műsort, amelyben Nagyapó például elmagyarázta a gyerekeknek, hogyan megy be a házba a vízvezeték. Ez megint igen unalmas volt nekem. Kitaláltam, hogy legyen a Nagyapónak egy cicája: a Cicamica... Aztán becsempésztünk egy kutyát is: a Morzsit. Meg egy rongybabát, akit Nagyapó nyaralásból hazajövet hozott magával: a Böbe babát. S amikor megvolt a három figura, akkor jött az ötlet, kellene egy utca is, ahol lakhatnának,ők is, mások is. Akkor indult a Futrinka utca, havonta egyszer, fél órában. A bábokat Bródy Vera és Lévai Sándor tervezte” – emlékezett Bálint Ágnes az RTV újság 1966. évi kalendáriumában.
„Főnöki parancsra indítanunk kellett a Nagyapó című műsort, amelyben Nagyapó például elmagyarázta a gyerekeknek, hogyan megy be a házba a vízvezeték. Ez megint igen unalmas volt nekem. Kitaláltam, hogy legyen a Nagyapónak egy cicája: a Cicamica... Aztán becsempésztünk egy kutyát is: a Morzsit. Meg egy rongybabát, akit Nagyapó nyaralásból hazajövet hozott magával: a Böbe babát. S amikor megvolt a három figura, akkor jött az ötlet, kellene egy utca is, ahol lakhatnának,ők is, mások is. Akkor indult a Futrinka utca, havonta egyszer, fél órában. A bábokat Bródy Vera és Lévai Sándor tervezte” – emlékezett Bálint Ágnes az RTV újság 1966. évi kalendáriumában.